Alapítva: 2005.

Tagság: 160 fő, közel 15.000 méhcsaláddal

A halasi méhészközösség története

Halason és környékén mindig nagyon sokan foglalkoztak méhészkedéssel különféle méretekben, néhány családtól az 50-60 családig.

A környezeti és természeti adottságok tették lehetővé a nagyobb létszámú méhészkedést. Hiszen akácos erdő is viszonylag sok volt, a kutyatej is kellő terítettséget adott, illetve a nyolcvanas évek elejétől egyre inkább terjedt a szíriai selyemfű vagy vaddohány, mely kitűnő mézelő növénynek bizonyult, nem beszélve a telepített szántóföldi olajnapraforgó termesztés elterjedéséről.

A halasi közösségben igény volt a szervezett formában való közösségre, mézértékesítésre, így az országszerte megalakuló ÁFÉSZ-okhoz tartozó szakcsoportok alakultak többek között Baján is, ahova a szakcsoportokba bekapcsolódó halasi méhészek is tartoztak egészen 1975-ig, amikor a kiskunhalasi méhészek kiváltak a bajai csoporttól és saját vezetőkkel igyekeztek képviselni az ágazatot, az élet adta eseményekkel szemben vagy mellett.

Ez a szervezeti forma egészen 1984-ig tartott, mikor az országban megalakult A Magyar Méhészegyesület, ekkor Bács-Kiskun megyében is létrejött a megyei szervezet és ezen a köteléken belül a kiskunhalasi helyi csoportja, amely már 100 feletti tagot számlált.

Az egyesület létszáma és a méhcsaládok száma az évek során folyamán mindig változott a különböző méztermelést segítő vagy serkentő döntések és lehetőségek következtében, de jellemző volt mindig a méhészek nagy érdeklődése a szervezett programokra illetve előadókra.

Az egyesület mellett párhuzamosan működött a kiskunhalasi ÁFÉSZ által szervezett szakcsoport, melynek fő feladata a mézfelvásárlás volt, ez egészen a rendszerváltásig tartott, amikor is ez a fajta mézvásárlás szervezése felbomlásra került, és a napjainkra jellemző módozatok kezdtek kialakulni.

A halasi közösség egyik jelentős eredménye, hogy a halason működő felvásárló Rédei Ferenc jóvoltából került a selyemfű méz, mint fajta méz elkülönítésre és kezdődött meg az önálló felvásárlása a „Hungaronektár” részéről.

Az országos szervezet alá való betagozódásunk egészen 2005-ig tartott, mikor a közösség úgy határozott önálló szervezet ként kíván tovább tevékenykedni, és megalakult a Halas és Környéke Méhészeti Egyesület, mely az országos szervezet tagja ként, de saját képviselettel végzi feladatát.

Az egyesület jelenlegi tagjai a Kiskunhalasiakon kívül a környező települések úgy mint Kunfehértó, Csávoly, Kisszállás, Tompa, Imrehegy, Balotaszállás, Kecel, Soltvadkert, Jászszentlászló, Zsana, Pirtó, Szank, Kelebia, Csikéria, Kiskunmajsa, Forráskút, Kaskantyú, Harkakötöny, Fülöpháza, Bácsalmás, Páhi méhészeiből szerveződik.

A hosszú évek során több méhésztárs is aktívan tevékenykedett a magas szintű közösségi élet segítésében és megteremtésében, kik a következők voltak a teljesség és a sorrendiség mellőzése mellett: Császár Lászlóné, Molnár Pál†, Rédei Ferenc, Fehér Péter, Szabados József, Patyi János, Dunai Ferenc†, Gyevi Mihály†, Szvetnik László, S. Csontos Zoltán.


Egyesületünk vezetősége

Dózsa Tamás Károly

elnök


Oláh Zoltán

elnökségi tag, méhegészségügyi felelős


Ancsa-Molnár László

elnökségi tag, méhegészségügyi felelős


Ruskó Szilveszter

elnökségi tag


Márki Mihály

elnökségi tag

Támogatóink:




A Halas és Környéke Méhészeti Egyesület megköszöni az adójuk 1 %-át felajánlóknak támogatásukat.
A 2008-ban felajánlott összeget, 867 Ft-ot környezetvédelemre használta fel közösségünk.
A 2009-ben felajánlott összeget, 980 Ft-ot környezetvédelemre használta fel közösségünk.
A 2011-ben felajánlott összeg: 11.360 Ft
A 2012-ben felajánlott összeg: 17.279 Ft
A 2013-ban felajánlott összeg: 30.852 Ft
A 2014-ban felajánlott összeg: 23.601 Ft
A 2015-ban felajánlott összeg: 37.462 Ft

Halas és Környéke Méhészeti Egyesület © 2016.